Port Royale 3 – Teszt

Port Royale 3 – Teszteltük a játékot…

Karib-Tenger. Egy már-már varázslatos hely, ahol a gyönyörű vegetatív környezet, a tenger kékje és a kellemes hőmérséklet szokatlan viselkedésformákat csal elő az emberekből. Egy ilyen környezetben ugyanis az embernek úgy tűnik nincsen lehetetlen, bármelyik sarkon akár kincsre is bukkanhatunk. Ez a hely még a mai világban is rabul ejti az embereket, de van egy kor, amikor még kegyetlenebb dolgokat hozott ki az egyszerű utazókból. Az 1500-1700-as években ugyanis nagyhatalmak harcoltak a tengert szegélyező partokért, szigetekért, hogy a lakosságot kizsákmányolva rabszolgamunkával szerzett javakat halmozzanak fel és küldjenek haza az óhazába. Ezen hatalmak mellett voltak olyan emberek, akik a kincsekkel rakott hajókat fosztogatták hol az ellenséges felek megbízásából hol csak a kincs utáni vágytól hajtva. A kalózok és arisztokraták világa volt ez, ahol egy pillanat alatt válhatott az ember gazdag nemesből cápaeledellé.

Ha mindezt magatok elé képzeltétek, akkor már nem is kell egyebet közölnöm a mai tesztünk helyszínéről, a Kalypso Media Digital gondozásában kiadott Port Royale 3 világáról.

A játék maga stílusát tekintve egyfajta, akció, stratégia és szimuláció keveréke. Én végigjátszás után azt mondanám, hogy a játék magját a gazdasági szimuláció alkotja. Szóval aki nem kedveli ezt a stílust, annak azt tanácsolom kerülje el a Port Royale-t, mert kereskedelem nélkül itt semmire nem fog menni.

De ne szaladjak ennyire előre, inkább szóljak pár szót a történetről. A történeti szál kétfelé ágazik és gyakorlatilag ez szolgál a játék tutorialjáként. Igen jól hallottátok a történet maga a tutorial, ugyanis van mit elsajátítani a játék irányítását és működését tekintve. Gyakorlatilag kétféle ágát választhatjuk a történetnek. Lehetünk kereskedők és kalandozók, azonban a végcélunk mindenképpen ugyanaz lesz: elnyerni a kiszemelt hölgy kezét. Kereskedőként gazdasági vénánk alkalmazásával a kedvesünkhöz közel álló városka felvirágoztatása lesz a célunk, míg kalandorként ugyanezt a hölgyet kell majd a kalózok karmai közül kimenekíteni tűz és vas segítségével.

Mint fentebb is említettem, a játékmenet szerves részét a kereskedelem teszi ki. Kalandorként elvileg lehetne érvényesülni kereskedelem nélkül, azonban a gyakorlatban ez nem fog működni higgyétek el nekem, próbáltam. Hogy ez most hiba vagy direkt így akarták a készítők, azt nem tudom, de szerintem simán belefér egy kis kereskedés ezen kampány során is.

A játékban egészen pontosan húsz nyersanyag és luxuscikk található. A klasszikus Karib-tengeri luxuscikkektől kezdve (gyapot, kelme, ruházat, banán) van itt jó pár nyersanyag is (fém, tégla, fa), melyekből minden város gyárt egészen pontosan hat fajtát. A városoknak természetesen a maradék tizennégy nyersanyagra is szükségük van és itt jövünk majd a képbe mi (minél ellátottabb egy város áruval, annál jobban fejlődik). A játékban egy-egy várost meglátogatva tudunk velük kereskedni (már amikor meg lehet őket közelíteni, de erről majd később). Ekkor kapunk egy nagyon informatív táblázatot az összes termékről, azok árairól és a jelenleg elérhető mennyiségről az adott városban. A termékek neve mellett egy hat rovátkás mutató mutatja, hogy mennyi lenne elegendő az adott termékből az adott városban. A városnak természetes az a legjobb ha ezek a mutatók maximumon vannak. Ez utóbbinak városmenedzsment szempontjából nagy jelentősége van.

A Port Royale 3-ban a kereskedelem a valós gazdaságot modellezi. A kereslet és kínálat törvényei remekül érvényesülnek és ezeket nagyon fontos is alkalmaznunk. Dióhéjban amiből kevés van azért többet is hajlandóak fizetni, amiből sok van annak alacsony az ára. Illetve amiből sokat eladunk annak folyamatosan csökken az ára az adott városban, illetve ha felvásároljuk a készletet, akkor felmegy az ára és az utolsó darabokat már méregdrágán adják majd oda nekünk.

Mivel a piaci árak eléggé kiszámíthatatlanok ezért érdemes lehetőség szerint magunknak megtermelni a kívánt termékeket. Ezt természetesen csak városban tehetjük meg, amihez először is szinteket kell lépnünk (csatáért, kereskedelemért járnak pontok, amik a jobb felső sarokban lévő mutatón fognak szépen gyűlni és szintlépéskor még a titulusunk is jelzi majd, hogy tapasztaltabbakká váltunk). A szint azonban önmagában nem elég még engedélyt is kell vásárolnunk a kormányzótól, hogy építkezhessünk.

Első körben csak egy raktárat tudunk felhúzni, ahová majd az általunk gyártott termékek kerülnek, valamint két darab lakóházat. Ezután következhet a gyártóegységek építése, amiből mindegyik fába és téglába fog kerülni, amiből bizony elegendő készletnek kell lenni a városban ahhoz, hogy elkezdődjön az építkezés. További kritérium, hogy gyártó egységeink (különböző ültetvények, műhelyek) megfelelő emberanyagot is igényelnek, ráadásul a munkásainknak lakást is kell biztosítanunk (rezidenciákat kell építeni gyártóépületenként). Arra is ügyelni kell, hogy ha kevés a lakosságszám a városban, akkor nem lesz aki dolgozzon nekünk. Ebben az esetben másik városból kell majd telepeseket hoznunk.

Amennyiben beindult a termelés akkor sem dölhetünk hátra, hogy na most már akkor dől a pénz, mivel a raktáraink nem rendelkeznek végtelen tárolókapacitással. Ha megtelnek a raktárak vagy építünk újat vagy elvisszük a termelt árút (időnként a kocsmában megjelenhet 1-1 alak, aki nyomott áron átvenné adott termékből az egész raktárkészletet, azonban minden esetben jobban járunk ha az eladást mi magunk intézzük , így magasabb bevételhez juthatunk). Egy idő után ki lehet tapasztalni, hogy milyen árút hova érdemes vinni (ugye nem tudunk egyvalamiből ezerszámra eladni, illetve tudunk csak nem gazdaságos lásd. sok termék alacsony ár kereslet-kínálati törvény).

Azért hálisten a Gaming Minds (a játék fejlesztője) megkönyörült a játékosokon és nem kell a játékban ennyi mikromenedzsmentet végezni. A Port Royale 3-ban ugyanis lehet új hajókat vásárolni (borsos áron), amiket vagy a már meglévő konvojunkhoz adunk (így hívja a játék a flottákat) vagy egy új konvoj-t alapítunk az új szerzeménnyel. A kiválasztott hajókat beállíthatjuk, hogy körbe menjenek egy kereskedelmi útvonalon, így maguktól is keresik majd nekünk a pénzt. Bármely útvonal lehet profitáló, úgyhogy bátran kísérletezzünk. A játék egyébként nagyon pontos információkat szolgáltat majd a kereskedő karavánokról, így ha valami nem válik be simán megváltoztathatjuk a célkikötők sorrendjét vagy teljesen meg is változtathatjuk azokat. Fontos tudni, hogy a kereskedő karavánjaink a mi pénzünkből vásárolnak, így mindig érdemes tartani valamennyi összeget az erszényünkben. Karavánoknak egyébként különböző kereskedelmi stratégiákat állíthatunk be (vegyenek az olcsóból, adjanak el a drágából vagy pl. vigyenek nyersanyagokat a megfelelő helyre). Számos lehetőség közül választhatunk.

Amennyiben már számos termelő épületet felhúztunk egy városban, jóban vagyunk a város tulajdonosával (angolok, spanyolok, hollandok vagy franciák), jóban vagyunk a várossal (mindig ellátjuk őket elegendő általuk nem gyártott termékkel), akkor akár kérhetjük a város tulajdonosát, hogy adja nekünk a várost ,amikor is mi leszünk az adott városka kormányzója, így napi szinten kapunk a lakosok tevékenysége után adót.

A kereskedő vénájúak nagyjából a fentebbi tevékenységeket fogják ismételni, de szerencsére a játék nem merül ki ennyiben. Minden városban ugyanis van kocsma, ahol felvehetünk küldetéseket (elveszett emberek felkutatása, elveszett tárgyak keresése, meghatározott számú nyersanyag behozatala az adott városba, a város készletének szabotálása, hogy felnyomjuk az árát az adott árunak vagy simán csak kétes alakoktól vehetünk olcsón termékeket), blackjack-ezhetünk vagy a kapitányainkat tréningezhetjük (igen borsos áron). Minden hajónak van kapitánya, akiknek hat tulajdonsága van (közelharci képzés matrózok irányításához, hajós harci képzettség, látótávolság növelés, hajós gyorsaság, kereskedelmi képzettség) amik befolyásolják az egyes helyzetek teljesítését.

A kocsmákból továbbá vásárolhatunk kincses térképeket is, amelyek kilenc darabból állnak. Egyes darabok pénzért vehetők mások elveszett dolgok megtalálásáért fizetségkén jár, vagy bosszúszomjas lakosok megbízásából kalózhajók elsüllyesztéséért is járhat (érdemes is ezeket a térképeket beszerezni, mivel igen nagy kincs lesz a jutalmunk. Fontos, hogy a kincs csak akkor jelenik meg ha mind a térkép mind a kilenc darabja nálunk van).

Egy rendes kalózos játék nem létezhet hajócsata nélkül. Itt is megvan ez a lehetőség és bizony megkapjuk a klasszikus elemeket: ágyúzás, kartács lövés, láncos golyó kilövés és az ellenséges hajó megszállása. Hajócsatánál fontos, hogy konvojunknál nekünk kell beállítani, hogy melyik három hajónk fogja védeni az egész konvojt. Ezeket ezután fel kell szerelni felszereléssel (láncos golyó, kartács), mivel alapból csak ágyúgolyó található a hajókon. Azonban ahhoz, hogy lőni tudjunk matrózok is kellenek, akik alapból nincsenek a hajón, őket városokból lehet felfogadni. Alapvető tény, hogy minél több matrózunk van az adott hajón, az annál gyorsabban tölti be a lövedékeket. Ellenséges hajókat lövedékekkel elsüllyeszthetjük, vagy megszállva őket el is foglalhatjuk és a kikötőben megjavítja őket szolgálatba is állíthatjuk őket (én kereskedő útvonalra javaslom őket betenni). Csak és kizárólag az a három hajó fog harcolni, amelyeket erre a célra beállítottunk, szóval ezeken igen sok fog múlni., így mindig bölcsen válasszunk. Összességében a hajócsaták kissé egyszerűek, de a lényeget tartalmazzák (helyezkedés, tüzelés, megszállás, szél befolyása a mozgás sebességére), így ezen a téren nincs szégyenkezni valója a játéknak.

Számos egyéb küldetés is elérhető lesz számunkra. Ha jóban leszünk az egyes frakciókkal, akár egy-egy város kiéheztetését is kaphatjuk küldetésként  (vagy a városba menő hajókat kell elsüllyesztenünk, vagy felvásárolni a város összes élelmiszerét), hogy nyomást gyakoroljunk az ellenséges frakciókra. Emellett néha véletlenszerűen is kincsbe botolhatunk vagy hajótörötteket menthetünk. Egy viszont biztos, hogy minden küldetés teljesítéséért jutalom jár. Egyszóval teendőkben nem lesz hiány a Port Royale 3-ban.

Még nem ejtettem szót a szárazföldi ütközetekről, ugyanis azok is vannak. Megtámadhatjuk az egyes városokat is (amennyiben erre nem kaptunk felhatalmazást egyik nagyhatalomtól sem nem javasolnám) és elfoglalva azokat kifoszthatjuk vagy átadhatjuk az általunk támogatott nagyhatalomnak. Ugyanígy megtámadhatunk majd kalóz búvóhelyeket, ahol fantasztikusan nagy adag zsákmányt tudunk megszerezni, így érdemes a kalózbúvóhelyek felszámolásával foglalkozni. Egy-egy ostrom először a hajóinkról leadott ágyútűzzel kezdődik (először le kell lerombolni az őrtornyokat), majd következik a partraszállás, amikor embereink megrohanják a védőket. Fontos tudni, hogy fegyvereket kell még korábban venni (kardokat és puskákat, melyet vegyesen fognak használni) a matrózainknak, hogy legyen egyáltalán esélyük a győzelemre. Így is számos matrózunk fogja otthagyni a fogát főleg a kalóz búvóhelyeknél (ekkor jön jól például ha a kapitányunk jól képzett közelharcban, ugyanis ekkor embereink is sokkal hatékonyabbak!)

Irányítást tekintve azt kell, hogy mondjam, hogy a Port Royale 3 rendben van. Elsősorban minden feladatot egérrel fogunk megoldani és nem is nagyon van szükség billentyűzetre. Minden feladatot egérrel is tökéletesen lehet teljesíteni. A játék menürendszerével már többet fogunk bíbelődni. Ezek ugyanis széleskörű információt nyújtanak úgy általában mindenről, így kell pár óra míg üzembiztosan eligazodunk rajtuk és kapásból tudjuk majd, hogy mi hol van.

A grafika vizsgálatakor különbséget kell tenni a főtérkép nézet a kikötői nézet és a harc közbeni nézőpont között, mert minőségben egy kicsit eltérnek. Amely nézetet egyértelműen legtöbbször fogunk látni az a főtérkép nézet. Ebben a nézetben látjuk ugyanis az egész karibi térséget az ott található városokkal (ezeket először fel kell fedezni úgy, hogy elhaladunk mellettük). Maga a térkép rész és a városok kinézete is eléggé elnagyolt. A térkép egyes részein állatok “mozognak”. A mozgást direkt tettem idézőjelbe, ugyanis mindenki jobban járna, ha inkább nem is csinálnának semmit, csak statikusan ott állnának, ugyanis a mozgás maga borzalmas lett. Habár maga a térkép nem is lesz szépségdíjas, de természeti események színesítik, amik viszont igen látványosra sikerültek. A városokat amúgy is súlytják időnként bizonyos természeti csapások (aszály, éhinség, sáskajárás, trópusi vihar), amelyből számos még a főtérképen is látszik. A trópusi viharok például nagyon jól sikerültek, igen látványosak. Alapvetően a főtérképen mozognak a felhők, szóval leszámítva a szárazföld csúnyaságát elég szép lett a látvány. Szerencsére amilyen keveset nyújt grafikailag a főtérkép annyira informatív. Anélkül, hogy belépnénk az egyes városokba már kívülről is le tudunk hívni róluk fontos információk, ráadásul a legjobban igényelt és hiányolt terméket egy nagy ikon fogja jelezni bal oldalt megkönnyítve így a kereskedők dolgát.

A kikötői nézet lesz a második leginkább használt nézetünk és ebben már nincs is semmi kivetnivaló. Ebben a nézetben már forgathatjuk a kamerát és mind az épületek, mind a hajók jól sikerültek. Az emberek ugyan apró hangyáknak tűnnek (ez igaz egyébként a csatákra is), de ez legyen a legkisebb gondunk.

A harci nézet eltérő tengeri és szárazföldi ütközetnél egy picit. Tengeri ütközetnél kicsit nagyobb látószöget érdemes használnunk így a részleteket annyira nem tudjuk megcsodálni. Cserébe viszont az ágyútüzek hatására tárgyak és emberek esnek le az ellenséges hajókról. Ezek lehetnek termékek, amiket az ellenfél szállít vagy ami gyakoribb matrózok. Egy normális tengeri csatát szimuláló játékban egy ilyen esetben meg is jelennek a cápák. A Port Royale-ben sincs ez másképp, csakhogy itt felszedhetjük a pórult járt matrózokat, mielőtt azokat felfalnák (ebben az esetben ezek a szerencsétlenek csatlakoznak is hozzánk). Nagyon tetszett az a dolog, hogy ha nem mentünk ki valakit bizony a cápák akcióba is lépnek és pár perc körözés után bizony meg is eszik az áldozatot.

Szárazföldi nézet gyakorlatilag a kikötői nézethez hasonlít kísértetiesen, amit már korábban elemeztem, így nem is térnék most ki rá részletesebben. Talán annyi a különbség, hogy ezúttal támadni tudjuk a kikötők védelmi vonalait hajóról ágyúzva őket. Kalóz búvóhelyeknél ez csak egy sima partraszállásban valósul meg.

A Port Royale 3 képi világa teljes mértékben átadja az akkori kor hangulatát és nincs ez másképp a zenék és hangok kapcsán sem. A zenék varázslatosak és tökéletesen illenek a játékhoz. A hangokkal sincs semmi probléma. Az ágyúk megfelelően szólnak, a városok hangjai is rendben vannak, igaz egyik esetben sem tudok kiemelten jó hangzásról beszámolni, de közepesnél bőven jobbak ezek a hangok. Feladatukat maximálisan jól ellátják, csak nincs bennük semmi plusz, ami kiemelné ezeket az átlagos hangású játékok sorából. Ezt nem nagyon rónám fel a játéknak negatívumként, ugyanis nem is ezen van a Port Royale 3-ban a hangsúly.

Fentebb már említettem, hogy a két kampány a játékban csupán tutorialnak tekinthető és gyakorlatilag ez az előétel a főfogás előtt, ami a free game. A kampányok ugyanis fogják az ember kezét (spanyoloknak dolgozunk kötelező jelleggel), míg free game-ben már gyakorlatilag azt csinálunk amit akarunk. Kereskedünk, kalandozunk vagy kalózkodhatunk ízlés szerint. Véleményem szerint, akit már a kampány során megfog a játék, annak biztosan számos kellemes órát fog okozni a free game mód is. Így azt kell, hogy mondjam szavatosság tekintetében nem nagyon lesz gond a Port Royale 3-al.

Összességében kapunk egy kalózos-kereskedős játékot, egy kellemes játéktérrel, valós gazdasági modellel, mely élvezetessé teszi a kereskedelmet, számos mellékküldetéssel, szárazföldi és tengeri csatákkal, egy nagyon összetett városmenedzsmenti résszel. Tycoon és gazdasági szimulátor rajongóknak, akik még ezt a korszakot kedvelik is kötelező darab. Én személy szerint is tudom ajánlani, ugyanis engem is beszippantott a játék és nem is eresztett hosszú órákon át.

Pros
+ Karib-Tenger
+ Kalózok és kereskedők
+ Számtalan szórakoztató mellékküldetés
+ Szárazföldi és tengeri csaták
+ Valóság gazdasági körülményeket szimuláló kereskedelem
+ Steam achivementek

Cons
– Párszor előfordult fagyás
– Kereskedelmi útvonalak opciói kissé bonyolultak (nehéz összetett stratégiát beállítani )
– Mellékküldetések némelyike kivitelezhetetlen a helytelen magyarázat miatt
– Kalózbúvóhelyek kifüstölése rengeteg embert igényel (több ezer halott matrózunk lesz)

 

Értékelés
8.5	Játékmenet: A gazdasági szimulátor rajongók megtalálják számításukat, ahogy a kalandorok is el fognak szórakozni. Rossz pont, hogy a kalandorok nem fognak érvényesülni a kereskedelemből származó bevétel nélkül. Legalábbis az elején biztosan nem.
9.5	Hangulat:  A Karib-Tenger egy kegyetlen világ. Ez a játékból nagyon szépen átérezhető. Valamint az a kettősség, amit a gazdag nemesek és a szegény rabszolgák vagy kalózok között húzódik. Egy rossz szavam nem lehet a hangulatra.
9.0	Grafika:  Az ütközetek és a kikötők hozzák a kötelezőt, sőt még szépek is. Sajnos az elnagyolt főtérkép kissé rontja az összképet. A városoknak főtérképen lehettek volna más kinézetük nem csak az a kétféle, ami van.
8.5	Hangok:  Zenék nagyon rendben vannak. Hangokra se lehet egy rossz szavam sem, csupán annyi, hogy nem nagyon tudok egy emlékezetest se felidézni. De ez lehet azért is, mert a kereskedelem annyira lefoglalt.
9.5	Szavatosság:  A Port Royale 3-at vagy imádod vagy utálod. Aki imádja, az rengeteg időt fog játszani vele, aki nem szereti az ilyet, az úgyse próbálja ki sem. Négy nagyhatalom, kereskedelmi lehetőségek, termelés, városfoglalás békésen vagy erőszakosan. Ezek mind számos újrajátszhatóságot biztosítanak, főleg, hogy 1-1 free game-nek gyakorlatilag soha nincs vége.

Summary
9.0	Kapunk egy remek, elsősorban gazdasági szimulátor játékot a Port Royale 3 személyében. Aki szereti ezt a stílust és a kalózos témát, az nem fog csalódni. Csak tudjuk előre, hogy mire számíthatunk! Ugyanis ez nem egy akciójáték! De akként kezelve, ami nagyon jó és tartalmas szórakozást nyújt.